Olyan emberek vagyunk, akik nem akarják tétlenül nézni Szlovákia talajvizeinek fokozatos szennyezését, ami ahhoz vezet, hogy elveszítjük azt, amire mindig büszkék voltunk: az ivóvizünket. A ti nevetekben is szeretnénk kiállni védelméért, hogy mindenki továbbra is tiszta és egészséges vizet ihasson. Mi már most arra gondolunk, hogy mit fognak inni gyermekeink és unokáink.
Ing. Annamarie Velič, PhD.
Környezetvédelmi és társadalmilag felelős vállalkozási tanácsadóként a fenntarthatósággal, mérhető környezeti megoldásokkal és a cégek felelős működésével foglalkozik; egyúttal a Za našu vodu polgári társulás alelnöke.
„Víztechnológiát tanultam, és a gyakorlat évei alatt mindig visszatérek a vízzel való munkához. A Za našu vodu polgári társulás azonban másról szól — a tiszta ivóvízről mindannyiunk számára. Az ivóvízről való gondoskodást én is egészen a közelmúltig valaki más — egy virtuális állam — felelősségének tartottam. Ma már tudom, hogy mindennel, ami igazán számít, személyesen kell foglalkozni, nem virtuálisan.“
Barnabáš Kováč
Szakmailag a fenntarthatóság menedzsmentjével és a fenntartható megoldások üzleti működésbe illesztésével foglalkozom. A társulásban a szakmai témák kutatására és a tevékenységek megalapozására összpontosítok.
„A Veľkolélsky ostrov mellett nőttem fel, és gyermekkoromtól láttam, hogyan formálja a víz a tájat és az életet benne — ezért tudom, hogy stratégiai erőforrás, amely védelmet és tiszteletet érdemel.“
Naďa Spišáková, PhD.
A Za Našu vodu társulásban az önkéntes tevékenységek forrásainak megszerzésével foglalkozom. Szakmailag a beszerzésre, a digitalizációra és az ellátási lánc ellenálló képességének erősítésére összpontosítok.
„Azt szeretném, hogy a szakértők véleményét ne fedje el a rövidlátó politika.“
Prof. RNDr. Mikuláš Huba, CSc.
Környezeti geográfus, tájökológus, civil aktivista és publicista. A Szlovák Tudományos Akadémia Földrajzi Intézete (a Szlovák Természetvédő Gyűlés alapító tagja, több civil szervezet alapítója és tiszteletbeli elnöke).
„A víz az élet feltétele. Ezért, egészen logikusan, a kutak megmérgezése mindig főbenjáró bűn volt. Ha a kút egy nagy ivóvízforrás, ez százszorosan igaz. Az önfenntartás elemi ösztöne azt diktálja, hogy az ilyen bűnöket megakadályozzuk. Ez nemcsak a mi érdekünk, hanem gyermekeink, unokáink és dédunokáink érdeke is. És erkölcsi kötelességünk az emberen túli természettel szemben is.“
Ing. Jakub Mrocek
Dokumentumfilmes, filmkészítő, programozó és aktivista, a vadonnal, az állatvédelemmel és természetfilmekkel foglalkozik. A Think Like a Lynx rendezője és producere, és közreműködött a Life in Carpathians és a Wild Slovakia projektekben is.
„Hiszem, hogy a bolygónk megmenthető, és meg vagyok győződve arról, hogy az oktatásé lesz a főszerep…“
Ing. Martina Paulíková
Környezetvédelmi tanácsadó és a WWF Szlovákia vízvédelmi vezetője. A vízi ökoszisztémák védelmével és helyreállításával, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a részvételi tervezéssel és a természetközeli vízgazdálkodási megoldásokkal foglalkozik, emellett a Slatinka társulás koordinátora.
„Az ivóvíz nem a csapnál keletkezik. Ezért olyan fontos a tájat helyesen használni és védeni, és nem csak formálisan, papíron.“
Mgr. Andrej Somora
Környezetvédő, a Szlovák Állami Természetvédelemnél és a Duna-menti természet védelme polgári társulásnál dolgozik. Főként a dunai ártéri erdők védelmével, a dunai ágak vízjárásával és a folyami ökoszisztémák helyreállításával foglalkozik.
„A víz már kiskoromtól lenyűgözött. Kisfiúként a gyermekkorom nagy részét a Duna mellett, horgászással töltöttem. Később ezt a viszonyt a Comenius Egyetem Természettudományi Karán folytatott tanulmányaimba is átvittem, ahol a környezeti ökológia keretében a vízvédelemmel foglalkoztam. Természetvédőként aggodalommal nézem, milyen közönyösen kezeli ez az állam vizeink védelmét, és nem akarok csak tétlenül figyelni. A Duna és a folyami ökoszisztémák védelmét a küldetésemnek tartom, ezért csatlakoztam ehhez a kezdeményezéshez.“
A kampány nagykövetei
-
Zuzana Kronerová -
Zuzana Mauréry -
Jana Kirschner -
Alexander Bárta -
Csongor Kassai -
Lukáš Latinák
Mit követelünk?
Az ivóvíz minősége létkérdés. Az egészséges és ízletes ivóvizet eddig természetesnek vettük, az állam által garantáltnak. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a biztonságot kezdjük elveszíteni.
A legújabb megállapítások szerint a Csallóköz felső részén, ahol az átlagos mélység 100 méter, szennyező anyagokat már 80 méter mélyen is találtak. Több mint 5000 lakos csapjából folyt olyan víz, amely egészségre ártalmas növényvédő szert tartalmazott. Ez a konkrét probléma azonban csak a jéghegy csúcsa lehet. Ez olyan probléma, amely mindannyiunk egészségét és életét érinti.
Itt az idő, hogy felszólaljunk!
Ezért én, a Szlovák Köztársaság polgára, az alkotmányos jogaimra hivatkozva, követelmem:
- a hatékony ellenőrzés biztosítását, hogy a csapomból folyó víz tiszta és egészséges;
- teljes körű és időben elérhető információkat a csapvizem minőségéről, elérhetően az interneten és a helyi/önkormányzati hivatalban is;
- a felszíni és felszín alatti vizek szigorú védelmét mint az ivóvizem forrásait.
Ha meg akar győződni az ivóvize minőségéről, pénzzel hozzájárulhat a vízvizsgálathoz – akár egyedül, akár másokkal közösen a településén.
Miért?
A talajvíz védelme, mint fő ivóvízforrás, nem csupán környezetvédelmi kérdés – ez az önfenntartás ösztöne. Ha egyszer nem lesz ivóvizünk, akkor nem lesz többé „azután”…
Mert víz nélkül nincs élet
Étel nélkül az ember hetekig élhet, víz nélkül azonban csak néhány napig. A vízvédelem elhanyagolása olyan szerencsejáték, amit nem engedhetünk meg magunknak.
Mert az ivóvíz pótolhatatlan
A Föld felszínének kétharmadát víz borítja – az élet alapját. Ebből a vízből azonban kevesebb mint 1% iható. És ez is folyamatosan csökken. Már ma is vannak olyan nagyvárosok, amelyek súlyos ivóvízhiánnyal küzdenek. Azt szeretnénk, ha lakosaink hozzáférnének ehhez a vízhez.
Mert Szlovákia talajvize nemzeti kincsünk
A víz stratégiai jelentőségű, és ha ma az olaj drága, holnap az ivóvíz és annak tározói fognak aranyat érni. A Csallóköz Dél-Szlovákiában Közép-Európa legnagyobb ivóvízbázisa.
Mert gyermekeinknek és unokáinknak is tiszta, egészséges vízre lesz szükségük
A kútvíz talajvízből pótlódik, ezért az egész országban védeni akarjuk a talajvizet, különösen azt, amely az ivóvízforrások felé áramlik. Gyermekeink nem bocsátanák meg nekünk, ha ma hagynánk ezt tönkremenni.
Mert a talajvizet az alkotmány is védi
Az egészséges ivóvízhez való jog alapvető emberi jog. Ráadásul a Szlovák Köztársaság Alkotmánya garantálja a talajvíz védelmét mint fő ivóvízforrást, így biztosítva a vízhez való hozzáférést.
Mert a szerencsére nem elég alapozni
Szlovákiának szerencséje volt: a Csallóköz alatt hatalmas mennyiségű talajvíz halmozódhatott fel a Duna által lerakott több száz méter vastag kavics- és homokrétegnek köszönhetően. Ez egy kiváló minőségű ivóvízbázist hozott létre, amelyet folyamatosan tisztít a talaj természetes szűrőképessége. Ha azonban hagyjuk, hogy szennyeződések jussanak ebbe a földalatti óriási tározóba, a természetes tisztulás megszűnik — és vele együtt a szerencsénk is.
Mert a Csallóköz vízkészleteit folyamatosan pótolni kell
Az utóbbi években jelentősen romlottak a természetes vízfelhalmozás feltételei és a víz minősége. Az egyik veszélyt a gabčíkovói víztározó (Hrušov) üledékei jelentik, amelyek akadályozzák a Duna vizének beszivárgását a Csallóközbe, és rontják az oxigénviszonyokat is. A talajvíz pótlását és áramlását a nagyszabású építkezések is befolyásolják.
Mert azonosítani kell a szennyezés forrásait
A Csallóközben nem is annyira a víz mennyisége, mint inkább annak minősége van veszélyben. Számos kockázat veszélyezteti a vízminőséget: régi és új környezeti terhelések; csak formálisan szabályozott mezőgazdasági vegyszerhasználat; hulladéklerakók; valamint egyes ipari vállalatok gyakorlatai.
Mert a Csallóközön kívül Szlovákia más ivóvízforrásai is hasonló veszélyben vannak
Paradox módon az olyan ivóvíztározók közelében élő emberek, mint Starina vagy Nová Bystrica, gyakran nem jutnak jó minőségű ivóvízhez. Az ország más részei is kockázatnak vannak kitéve.
Mert csak az élő folyók teremtik meg az ivóvízként használható talajvíz feltételeit
Ennek a funkciónak a megőrzéséhez és a folyók élővilágának védelméhez alapjaiban kell megváltoztatnunk a vízgyűjtő területek kezelését. Nem szabad tovább pusztítanunk a folyók menti fákat úgy, ahogy most tesszük. A part menti növényzet rendkívül fontos a víz tisztaságának megőrzésében.
Mert a limonádét és a sört is ivóvízből készítik
Az ivóvíz még mindig a legegészségesebb választás. Nem hagyhatjuk, hogy az egészségtelen import italok vagy műanyag palackos víz legyen az egyetlen lehetőségünk a szomjoltásra.